HOME | DD
magier — Nathan v4 - Army advisor soulmage
#elemental #fantasy #mage #magic #magician #magier #nathan #spirit #world #esras #soulmage #wellryal
Published: 2017-06-18 12:11:49 +0000 UTC; Views: 907; Favourites: 30; Downloads: 0
Redirect to original
Description
Csak egy kis apróság, amíg az Esrasos versenyzők próbálnak eljutni az expedíció keretén a szigetre.
Nathan idén is jelen van a versenyen, de ezúttal hivatalosan az adminok és a katonák tanácsadójává vált Azzedar beosztottjaként. Lehet nála kopogtatni mindenféle gonddal, bajjal, plusz új szellemeket is magához béklyózott, amik határozottan hasznosak lehetnek az expedíció során...
A tavalyi karakterlapja itt olvasható: magier.deviantart.com/art/Worl…
RP-re minden mennyiségben kapható, ne hagyjátok őt békén a verseny ideje alatt sem.
Related content
Comments: 164
Köszi!
*Pegasusra tekint, majd vissza* ......... Ummmm, taláááán nem kell ölnöd. xD Még. xDDDD
👍: 0 ⏩: 1
Csak egy szavadba kerül. (Meg a munkámba, de az jelenleg nem érdekel XDD)
👍: 0 ⏩: 1
Most még minden rendben, majd sikítok, ha baj van. xDDDD
👍: 0 ⏩: 0
OH.MY.GAAAWD! Ez azt jelenti amire gondolok, hogy jelent? *.*
👍: 0 ⏩: 1
Ha arra gondolsz, hogy betámadhatod Pegasussal, akkor igen. xD
👍: 0 ⏩: 1
Úram atyám de rég vártam már erre XD Hmmm... és a sziget "egyedisége" most pont kapóra jön ahhoz amit kitaláltam számukra :3 Kezded vagy kezdjem én?
👍: 0 ⏩: 1
xDDD Na akkor hajrá!
Kezdheted nyugodtan. Már a szigeten lesznek ezek szerint, vagy még máshonnan indulunk?
👍: 0 ⏩: 1
Ó nem a sziget tökéletes 
A követek luxushajójának érkezése után az expedíció minden egyes tagja azonnal munkához is látott. A katonák egyik fele elkezdett fát vágni és kerítést emelni a tábor körül, a másik segédkezett kivinni a hajóból a készleteket és felállítani a sátrakat. Lehet mindenfélét mondani a Gaiai katonákra de ha valamit gyorsan és jól kellett megcsinálni nem lehetett rájuk panasz. Persze azért volt egy kis piszmogás de egész jó időt futottak. A tábor rövid időn belül már készen is állt az érkező versenyzők fogadására. A "ebédlő" sátor a tábor közepén helyezkedett el és már áradtak is onnan a finomabbnál finomabb illatok (egy kis faun jóvoltából). A "parancsnoki" sátor állt a parthoz legközelebb, itt tartózkodtak jelenleg a követek... kettő kivételével. Yggdrasia és a Skuld követe nem volt jelen. Az utóbbi épp az ebédlőnél volt...
- Oké szóval megvolt az utolsó láda szállítmány élelem és kötszer de szerintem újra fogom számoltatni a katonákkal. - magyarázta a drow az épp sürgő forgó faunnak. - Mondtam már, hogy ha szükséged van valamire akkor szólj?
- Csak körülbelül 42 alkalommal az elmúlt egy percben Aramis. Ne aggódj már annyit! Mindenem megvan ami kell. - nyugtatgatta gazdáját a faun.
- Jól van na... csak... ööö szeretném ha minden zökkenőmentesen menne. Igen...
- Úgy is fog. Miután elvitetted a kötszeres ládákat az orvosi sátorba. A konyhában nem sok hasznát veszem.
- Igen! *köhöm* Én is erre gondoltam! Akkor... megyek is... - indult el láthatóan lassan a drow, majd a sátor kijáratánál megállt. - Danuta?
- Hmm? Tessék.
- ...hagyjuk. Nem fontos.
- Ooooké. Ne felejtsd a kötszeres ládákat!
- Megyek már megyek! - indult el a drow, az úton az orvosi sátor felé folyamatosan mérgelődött.
(bocsi a kisregényért
👍: 0 ⏩: 1
(Nathannek nem tesz túl jót az a speciális kisugárzás, de erre vállalkozott, szóval megjárta. xD A kisregény meg nem gond, valahogy indítani kell. xDDD Ó, és ha nem bánod, Nathan valószínűleg névről már ismeri Pegasust, hiszen hivatalosan is ő az adminok tanácsadója. Bár az után a bizonyos beszéd után sokan ismerik már Pegasust. xDDD)
Mikor már nem kötötte le a figyelmét a rakodás és a pakolás, Nathan tekintete egyre gyakrabban tévedt a sziget közepe felé terjedő erdő irányába. Amióta a szigetre értek, folyamatos enyhe rosszullét kerülgette, amit eleinte csak az utazásnak tudott be, mostanra viszont egyértelművé vált, hogy a szigeten felgyülemlett negatív energiák zavarják. A szellemei is idegesek voltak kissé, Nüan és Kradi szinte suttogtak neki, hogy derítsék fel a sziget mélyét.
- Minden rendben - biztosította őket csendben Nathan. - Ezért vagyunk itt. Ha nem is mi, majd a katonák tüzetesen átfésülik az erdőt.
A tűzszellemek nem lettek meggyőzve, de annyiban hagyták a dolgot, Nathan pedig visszafordult a tábor irányába. A táborban tartózkodó katonák nagy része ismeretlen volt számára, de olykor feltűnt egy-egy ismerős alak. Egy alig ismerős drow-n akadt meg a pillantása, és szinte automatikusan felé sietett.
- Brumhart uram, engedje meg, hogy segítsek! - Mondta, mikor Pegasus közelébe ért, hogy a kötszeres ládák egy részét átvegye Skuld követétől.
👍: 0 ⏩: 1
(ó ez csak természetes
Ahogy Nathan megszólította és Pegasus meglátta felé közeledő embert az idő egy pillanatra megállt a drow számára. Eddig csak személyleírásokat olvasott, firkálmányokat látott Azzedar lélekmágus barátjáról és azoknak hála rögtön felismerte Nathan-t. Egy pillanatra elkezdett belőle áradni a megfélemlítésre használt ijesztő aurája de sikerült elfojtania viszonylag hamar. Nem akart feltűnést kelteni... mondjuk ez már akkor kudarcot vallott mikor kilépett az ebédlőből jobb karjával víve mind a tizenvalahány nehéz kis ládát. Nem egy katonának tágra nyílt a szeme a látványtól. Miután sikerült elfojtania vérszomjas kisugárzását megpróbálta a legkevésbé morcos arcát felvenni. (ami még mindig morcosnak számított természetesen XD) - Ha ez a vágya katona. - a drow levett egy dobozt bal kezével a toronyról és Nathan kezébe nyomta. Nehéz volt mintha ólmot raktak volna bele.
👍: 0 ⏩: 1
Nathan csak egy cseppet szeppent meg az ellenséges aurát érezve, de volt már dolga hasonlóan vehemens emberekkel ahhoz, hogy ne félemlítse meg a kelleténél jobban a férfi. Ennek ellenére nyugtázta, hogy nem látja őt szívesen a drow. Ugyancsak hasonlóan igyekezett nem tudomást venni arról a mennyiségű ládáról, amit láthatóan játszi könnyedséggel cipelt, de az udvariasság akkor is megkövetelte, hogy segítsen.
A szeme elkerekedett, amikor a férfi a kezébe lökte a dobozt, a térde meg is roggyant a súlya alatt, és csak Zephyti segítségének köszönhette, hogy el bírta végül. A szélszellem is emelt egy kicsit a ládán, így csökkentve annak a súlyát.
- Nem vagyok katona, uram, de ettől függetlenül szívesen segítek - mondta csendesen, majd jobban megszemlélte a ládákra aggatott jelzést. - Az orvosi sátorba viszi őket? - kérdezte, s már fordult is az említett irányba.
👍: 0 ⏩: 1
- Mhm. - hümmögött a drow. Teljesen abban a hitben volt, hogy ő is azért ment csak a közelébe mert információt akart kicsalni belőle. - Ha nem katona akkor mit keres itt? Esetleg egy versenyző? - kérdezte Pegasus teljesen tudatában annak, hogy Nathan mágus. Közben próbálta feleleveníteni a róla szóló jelentéseket. "Nathan Wellryal. Ember. Köze van a szelencéhez. Elemi szellemeket használ főleg harcra. A szellemeinek idézési módja jelenleg ismeretlen. Kötődés Azzedarhoz. Jelenleg nem birtokol semmiféle bögrét. Többször is látták egy kis társaságban utazni. Ennek a csoportnak a tagjai nem ismertek, ez elhanyagolható." Pegasus egy gyors pillantást vetett a mellette kicsit nehézkesen menő mágusra. "Fizikai erő szintén elhanyagolható." - tette hozzá gondolatban.
(a Skuld-i hírszerzés elég ijesztő... mármint a tény, hogy mennyi emberről gyűjtenek mindenféle adatot... és, hogy miféléket XD)
👍: 0 ⏩: 1
Nathan igyekezett a lehető legkedvesebb fapofájával cipelni a nehéz ládát, de még Zephyti segítségével is keménynek bizonyult a dolog.
- Tanácsadó vagyok. Korábban részt vettem a viadalon, és elég jártas vagyok bizonyos mágiaformákkal és a halhatatlan, nem e világi lényekkel kapcsolatban, így megkértek, hogy vegyek részt az expedíción. - gondolatban hozzáfűzte, hogy talán nem is volt annyira rossz ötlet, hiszen a szigeten elég sok furcsa dolog lappang. - Nathan Wellryal, nagyon örvendek. - biccentett egyet a fejével. - Kezet nyújtanék, de tudja... én nem vagyok elég erős, hogy fél kézzel cipeljem ezt a ládát. - nevetett.
(Ejj, majd meglátjuk, mi mindennel bővül Pegasus listája Nathanről. xDDD)
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus nem nevetett, csak vágta tovább a morcos képet. A páros hamarosan el is érte az említett sátrat. Egyenlőre nem tartózkodott senki benne, de bent volt már pár fekvőhely a sérülteknek. A drow egy határozott mozdulattal letette a doboztornyot a sátor elé majd Nathan-hez fordult. - Hmm... ismerős a név. Véletlenül maga nem valami orvos féleség is? Aki képes az emberek bizonyos testi és... lelki bajaira gyógyírt találni? - hajolt kicsit közelebb a drow.
(uhhh... és mi lesz fordítva XD )
👍: 0 ⏩: 1
Nathan is lerakta, vagy szinte leejtette a ládát a sátor elé, majd kesztyűs kezeit dörzsölgetve tekintett a drow-ra.
- Elég távol állok az orvosoktól - ismerte be. - Lélekmágus vagyok, így természetesen képes vagyok a lelki problémákra gyógyírt találni, többek között, de ez korán sem orvostudomány. A közelébe sem érek a valódi gyógyítóknak. - Ismét az erdő felé sandított. - Bár néha bánom. Valószínűleg szükségünk lesz tapasztalt orvosokra idekint ezen az elhagyatott szigeten. - Nathant láthatóan nem annyira zavart a férfi közelsége, érdeklődését inkább kíváncsiságnak fogta fel.
👍: 0 ⏩: 1
- Mhmmmmmmm... - hümmögött a drow. - Megteszi. - a drow egy villámgyors mozdulattal betolta Nathant a sátorba a sátor bejáratát becsukta majd miután megbizonyosodott róla, hogy amennyire lehet hangszigeteltek ismét a mágushoz fordult. - Mister Wellryal, van egy bizonyos problémám amire lehet maga jelenti a megoldást... - lépett egy kicsit közelebb.
(úristen így olvasva ez naaaagyon durván hangzik XD )
👍: 0 ⏩: 1
Nathan behátrált a sátorba, és eléggé megszeppent Pegasus hirtelen mozdulatai láttán, de a szavaira rögtön felkapta a fejét. Minden rossz gondolata elszállt, annak ellenére, hogy a férfi meglehetősen fenyegetően tornyosult fölé.
- Miféle problémáról van szó? Nem tudom, hogy segíthetek-e bármiben, de szívesen megpróbálom.
(Jujj, ejnye. xDDDDD)
👍: 0 ⏩: 1
- Ezt... egész megnyugtató hallani. - mondta őszintén a drow. - A legutóbb mikor valaki megpróbált segíteni ezen a problémán csak egy hatástalan főzetet és egy enyhe hasmenést kaptam tőle. - mondta a drow majd kicsit körözött az egy kicsit a sátorban. - Mister Wellryal már egy ideje emészt engem egy kegyetlen kórság, ami beette magát egészen a lelkem legmélyéig. Emiatt alig tudok koncentrálni a munkámra, a merényletem tervezésére, az életem és az egész karrierem veszélyben van! - lett hirtelen halálosan komoly a drow.
(ajajj... kezdődik XD)
👍: 0 ⏩: 1
Nathan a helyzet komolysága ellenére elnevette magát egy kicsit.
- Én nem dolgozom főzetekkel, úgyhogy hasmenéstől nem kell tartania - biztosította a férfit. - Elég komolyan hangzik a problémája, de - emelte fel a kezét - várjon egy pillanatot. Milyen merényletet emlegetett? - tette fel a kérdést. Hasonló kijelentések mellett nem tudott elmenni anélkül, hogy rá ne kérdezne. Ha a férfi bárkinek az életét veszélyezteti, akkor nem csak a sziget negatív kisugárzása miatt kell aggódni.
(Ilyen kijelentéseket nem szerencsés tennie, Qwinnel ellentétben Nathan közel sem annyira flegma. xDDD)
👍: 0 ⏩: 1
- Ó... egy igen veszélyes és gonosz személyt szeretnék hatástalanítani, aki nagyon magas pozícióban van... Éppen ezért létfontosságú, hogy meggyógyuljak, minél előbb. - jelentette ki a drow, figyelve Nathan reakcióját. Nem nagyon tudta, hogyan kéne rávennie az együttműködésre, de készen állt a végletekig elmenni az ügyért...
(uh igen... Pegasus-nak tényleg vigyáznia kell mit mondd...
👍: 0 ⏩: 1
Nathant kétségek gyötörték. Bár szeretett volna segíteni a férfinek, a tény, hogy merényletre készül, nagyon elbátortalanította. Állát felszegve nézett szembe a drow-val.
- Ez esetben igazán sajnálom, de nem segíthetek. Ha az egészséges állapotában gyilkolni fog, akkor inkább nem gyógyítom meg.
(Hopsz. xD)
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus most döbbent rá, hogy kicsit elszólta magát. Átok arra a nagy szájára... De várjunk... lehet a nagy szája talán meg is oldhatja a helyzetet... gondolta. A drow egy pillanat alatt megpróbálta feleleveníteni az összes színészi alakítást amit egy bizonyos bárdtól látott. A hangsúlyozás, a különböző előadás módok minden apró mozdulat ami segítségére lehet. "Wynn most ne hagyj cserben!"- gondolta majd hirtelen az eddig egyenes tartású drow hirtelen összeesett a sátorban. - Ó minő balsors! Minő fájdalom ez lelkemnek! Én mint országom jeles bajnoka tehetetlen vagyok-e helyzetben... - adta elő látványosan a nagy halált. - Nem tudok leszámolni a gaztevővel ki oly sok fájdalmat okozott már megannyi ártatlan embernek... szörnyű nyavajám meggátol a cselekvésben! Hiába minden békítésre szánt szó vagy párbaj közti kardcsapás! A lelkem faló veszedelem miatt esélytelen vagyok ellene... - próbált a drow a mágus segítőkészségére és kedvességére hajazni. - Ó minő balszerencse ez a sok ártatlannak kiket megkívánok menteni, minő szenvedés vár a sok gyermekre áldozatául esnek. A megannyi asszony sírása, a sok elesett védelmező vére... DE! Tudja meg nemes mágus én nem magát okolom! Maga csak hű maradt érveihez! Akkor ha azok az érvek milliók nyomorát jelentik... - fejezte be Oscar díjjal alakítását a drow és véglegesen elterült a földön. Fél szemmel azért alig láthatóan hunyorogva figyelte a mágus reakcióját.
(Pegasus most próbálkozott ezzel életében először XD Szóval nem kell mondanod... elég egyértelmű, hogy csak úgy árad belőle a színészi tehetség(inkább tehetetlenség) XD )
👍: 0 ⏩: 1
Nathan nagyon nagyot, nagyon látványosat sóhajtott. A drow színészi játéka elején még eléggé meglepődött, utána viszont nem tudta nem látni a komikumot annak, ami: eszköznek, hogy az érzelmeire hatva rávegyék egy szívességre.
- Uram, minden tiszteletem az öné, de ezt még gyakorolnia kell - mondta egy nagyon kedves, de fáradt mosollyal. A hazugságot egyébként is könnyen észreveszi, hacsak nem gyakorlott hazudozó az illető. - Inkább mondja el, mihez kell a segítség, hisz lehet, nem is én vagyok az ön embere.
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus villámgyorsan felpattant. - Nos, mint ahogy azt már említettem a probléma nem kicsiny kaliberű. - mondta teljes komolysággal, teljesen megfeledkezve, hogy neki most épp valami gyászoló hőst kéne adnia. De mind1 volt ez már, a drow elkönyvelte alakítását gondolatban egetverő sikernek! - A baj a következő. Ha esetleg nem tudná a drow elitekből kiképzésük és neveltetésük alatt kiölik az összes lehetséges érzelmet. Hogy ne érezzünk semmi mást csakis hűséget az országunk és uralkodóink iránt. De... - a drow arca most megváltozott. Őszinte tiszta kétségbeesést mutatott. - Az elmúlt években sajnos volt alkalmam ismét találkozni/megvívni ezekkel az érzelmekkel hiába sikerült felülkerekednem rajtuk. Hála bizonyos személyeknek... Ezzel nem is lenne különösebb probléma... ha az egyik ilyen "dolog" nem béklyózná meg napjaim minden egyes percét. - kezdett ismét fel-alá járkálni a drow. - Van egy bizonyos... személy... akinek valamilyen oknál fogva nagyon nagy hatása van arra, hogyan is érzem magam. Hogyan érzek legbelül... Volt alkalmam már találkozni ilyen személyekkel (hatásukra jöttek föl az érzelmek XD) de még sosem volt ilyen nagy és erős a hatás. És ez teljesen megőrjít! Minden nap minden percében ő rá gondolok, ha lehunyom a szemem őt látom, nem tudok rendesen enni, aludni és valamiért ha a közelében vagyok a hasamban előjön ez a furcsa és egészen idegesítő érzés... És az még nem minden! Tudat alatt folyton őt követem, elindulok a mosdóba és azon találom magam, hogy egy perc múlva már őt nézem ahogy takarít! Folyamatosan azon jár az eszem hogy van, jól érzi-e magát, mindene megvan-e? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Mi a baj velem?! - nézett kétségbeesetten a mágusra.
(a diagnózis doktor úr? 
👍: 0 ⏩: 1
Nathan csendesen, fapofával hallgatta végig Pegasus kirohanását, amikor is elmondta panaszát. A drowk különös szokasairól már ő is hallott, de sosem gondolta, hogy ennyire súlyosan igyekeznek irmagját is irtani az érzelmeknek.
- Értem - mondta csendesen és egy kicsit szomorúan. - Minden a neveltetésére vezethető vissza. Mindenki átmegy hasonló élményeken, mint ön. De azt hiszem, elsőként adok valamit... Várjon meg itt. - hadarta, s azzal gyorsan kiszaladt a sátorból. Mire visszatért, kezében egy könyvet szorongatott, ami a közös nyelven íródott.
- Kezdetnek olvassa el ezt, azután folytathatjuk a beszélgetést.
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus meglepetten nézett a könyvre, majd a mágusra, majd megint a könyvre... és végül a mágusra. - Ez meg mi?! Én gyógyírt kértem a bajomra, hogy kiverjem Da- ööö... azt a személyt a fejemből. Nem egy kis olvasnivalót az árnyékszékre! - jelentette ki mérgesen a drow.
👍: 0 ⏩: 1
Nathannek nem esett nehezére rájátszani a drow nézeteire.
- Ahhoz, hogy pontosabb diagnózist állíthassak fel, el kell olvasnia a könyvet, majd véleményt mondani róla. Nem szeretném, hogy komolyabb baja essen, ha esetleg rosszul diagnosztizálom. Gondolom ön sem szeretné. - mondta mosolyogva, s kitartóan nyújtotta a könyvet felé.
(Igen, egyébként egy romantikus YA könyvről van szó valószínűleg. XD )
👍: 0 ⏩: 1
- Cöh... - nézett ismét a könyvre a drow. - Tudomására adom, hogy igen magas szintű olvasási sebességgel rendelkezem. 3 óra kell ehhez maximum. - dicsekedett a drow majd el is kezdte olvasni villám sebességgel.
(oh my XD érdekes ötlet volt ezt a kezébe adni
👍: 0 ⏩: 1
- Nem is vártam kevesebbet - mondta mosolyogva. - Kint a tábor szélén megvárom, ha végzett. - Azzal ki is vonult a sátorból, s letelepedett az erdőhöz közelebbi szélen meditálni.
(Bevadulhatsz a történetet illetően, de az tuti, hogy van benne kellő szívdobogtatás, szerelmi bánat, vágyódás, stb. A nyaralás jó, köszönöm szépen! X3)
👍: 0 ⏩: 1
3 és fél óra múlva...
Pegasus megkereste az épp meditáló mágust. Kicsit meg is lepte, de nem hitte, hogy az illető a mantrába ment szóval annyiban hagyta a dolgot. Egy nagy *köhöm*-el hívta fel magára a figyelmet mikor Nathan mellé ért. Megköszörülte a torkát, megigazította a gallérját majd felvette ismerős komoly komor stílusát. - Ennél nagyobb baromságot még életemben nem olvastam. - jelentette ki a drow majd leejtette a könyvet a mágus mellé. - Pedig volt balszerencsém olvasni egy homoerotikus művet egy sárkánytól! A szereplők benne ostobák és borzalmasan gyengék. Az önállóság legapróbb jelét sem képesek felmutatni az egész könyv alatt csak ez a "nem tudok élni nélküled" meg "szükségem van rád" maszlag! Ó és maga a történet is borzalmas! Akárhányszor valami izgalmas történne, mindig visszaterelődik a figyelem a két főszereplő nyálas, szerelmes izéjére és problémáira! "Jajj mi lesz velünk, hogy nem lehetünk együtt a nemes házaink háborúja miatt?!" NŐJENEK MÁR FEL AZ ISTENÉRT! Ha nem tetszik valami oldják meg! Cselekedjenek ne részletezzék 52 és fél oldalon keresztül mennyire vágyódnak a másik után! Sajnos nem tudom máshogy csak a "szemét" szóval jellemezni a "művet" és ajánlani, hogy mielőbb égessék el. Nem is értem, mi a fenének akarta, hogy elolvassam?! - akadt ki a drow látványosan. - És a tetejébe még a baj súlyosbodott...
(ezt jó hallani
👍: 0 ⏩: 1
Meg kell hagyni, annak ellenére, hogy a drowból minden érzelmet kiirtottak, nagyon is szenvedélyes volt. Ha nem így lenne, a könyvet talán csak egy válrándítással félre dobta volna, de ehelyett inkább egy sort panaszkodott. Nathannak nagyon is sokat segített a reakció, hiszen így egyértelművé vált számára, hogy nem csak arról van szó, hogy Pegasusnak ismeretlenek ezek az érzelmek, hanem arról is, hogy hiányzik belőle empátia és szimpátia. Nem ismeri fel a saját érzelmeit másokban, és nem tud velük azonosulni. Így kicsivel nehezebb lesz a dolog, hiszen arra kell rávenni az alanyt, hogy tüzetesebben megtapasztalja a saját erzelmeit, egy egyszerű beszélgetés nem elég.
- Hogy érti, hogy súlyosbodott a baj? - kérdezte, belekapaszkodva az egyértelmű szalmaszálba. - Meg tudná fogalmazni, mit tapasztalt még olvasás közben, amitől súlyosbodott a baj? - Nem is reagált a többi említett véleményre, csak erre az egyre, hiszen ezen az úton tudott tovább indulni.
(Erre számítottam. XD De ez kellett ahhoz, hogy Nathan tisztában legyen a probléma gyökerével. Plusz így Pegasus tud panaszkodni még egy B-kategóriás műről. XD És Nathannek ne beszélj homoerotikus művekről, szegényke így is zavart kicsit. XD)
👍: 0 ⏩: 1
- Ki beszélt itt olvasás közbeni problémáról? - vonta fel a szemöldökét Pegasus. - A könyvet egész gyorsan befejeztem, a három óra még sok is volt rá... de idefele jöttem megláttam. Ahogy Da- az a bizonyos személy épp beszél valakivel. Egy katonával. - a drow most elfordult a mágustól. - Nem hallottam semmit a beszélgetésből. A katona valószínűleg csak megkérdezte mikor lesz az ebéd vagy ilyesmi. Teljesen ártatlan beszélgetés. És mégis... mikor megláttam, hogy egy másik férfi beszél vele! - a drow most sóhajtott egyet. - Meg akartam ölni. Ízekre akartam tépni azt az embert. Nem érdekelt, hogy ki látja azt akartam, hogy szenvedjen... - Pegasus jobb keze ökölbe szorult, majd gyorsan visszafordult a mágushoz. - *köhöm* Aggodalomra semmi ok! Időben realizáltam, hogy őrültségre készülök így természetesen nem öltem meg... félreinvitáltam ahol senki sem volt, gyomorszájon vágtam és beosztottam a latrina kiásásának feladatára. Utána persze azonnal ide jöttem... de amióta kikötöttünk úgy veszem észre egyre... agresszívabb vagyok. Sokkal negatívabb mint általában... ez is a betegség tünete? - fordult kérdőn a mágushoz.
(azért nem volt olyan rossz XD csak Peggy nem a legjobb közönség az ilyen típusú művekhez
👍: 0 ⏩: 1
Nathan mosolygott. Egy igen kőfejű beteggel áldotta meg a sors, de remélte, hogy tud majd rajta segíteni. Az utolsó megjegyzésére azonban az erdő felé sandított.
- A negatív energia nem véletlen, de nem tudok biztosat mondani, amíg el nem kezdjük felderíteni az erdőt. - Lehet, hogy elég hamar aktivizálnia kell az új béklyóit, de nem segített, hogy a környékbeli szellemek szinte nem is léteztek, nemhogy szóba álltak volna vele.
- De visszatérve a lényegre. Ön szerint miért szabott ki ilyen kemény büntetest a katonára? Miért jelentett gondot önnek, hogy azzal az illetővel beszélt? - kérdezte, majd felállt és szembenézett a drow-val. Nem tetszett neki, hogy a drow katonaként, betegség ide vagy oda, a saját szájíze szerint szabja ki a bünteteseket. Bár talán ez is megoldódik, ha felismeri az érzelmeit.
👍: 0 ⏩: 1
- Egyértelműen azért... - kezdte el a drow, majd egy pillanatra megállt. - mert... mert... mert lazsált természetesen! Egy veszélyes ismeretlen területre jöttünk, most nincs egy szabad percünk amit ilyen felesleges beszélgetésekre lehetne fordítani. Igen... kemény büntetésével pedig csak példát statuáltam a többi gyalognak. Biztos vagyok benne, hogy senki sem fog mostantól lazsálni! - jelentette ki büszkén a drow. - Az, hogy D- azzal a bizonyos személlyel beszélt az puszta véletlen.
(*falba veri a fejét* XD )
👍: 0 ⏩: 1
- Értem. - mosolygott Nathan. Nüan és Kradi halk kacaja visszhangzott az elméjében. Amikor még a gyerekek is értik, miről van szó, akkor az bizony kellemetlen képet fest egy tisztről. Még szerencse, hogy a drow nem hallja a szellemek hangját. - És előfordult már korábban, hogy hasonlóképp megbüntette a bizonyos illető körül lazsáló katonákat és más személyeket? Csak kíváncsiságból kérdem. Ha ez egyfajta jellemzője a... betegségének, akkor fontos.
(Nyugi, Nathan türelmes. xDD)
👍: 0 ⏩: 1
(nem engedte be az összeset valamiért szóval itt van: respond bocsi a sok szövegért 
👍: 0 ⏩: 1
- Hm - Nathan elgondolkodott. Inkább nem is akart belegondolni, hogy miféle dolgokat művelt a férfi féltékenységből, ezért, annak ellenére, hogy kirázta a hideg, inkább a feladatra koncentrált.
- Az, hogy meg tudom-e szüntetni, sok mindentől függ. Többek közt attól is, hogy egyáltalán meg kell-e szüntetni. Elég bonyolult a helyzet, úgy érzem, és bizonyos... hogy is mondjam... alkati problémákkal néha együtt kell élnünk. Ez olyan, mint a szellembéklyó, a stigma az ennek a velejárója, és minden fájdalom ellenére a világért el nem cserélném. Talán ön is így fog majd vélekedni - egy kedves mosolyt villantott Pegasusra. - Az ön problémája azonban nem testi, sokkal inkább lelki. Gondolom Ön is érzi ezt, hiszen ezért fordult hozzám. Nyilván tisztában van vele, milyen irányban fejlesztettem a varázserőmet. - Különben nem keresett volna meg, gondolta magában.
👍: 0 ⏩: 1
"Még, hogy meg kell-e szüntetni?! Hát persze, hogy meg kell!"- gondolkodott Pegasus majd miután Nathan befejezte úgy érezte most őszinte lesz a mágussal. - Oké, most teljesen őszinte leszek magával... Csak azt tudom, hogy elemi szellemeket használ a harcokban. Ezeket A Skuld-i titkos rendőrség jelentéseiből tudom. Plusz valami hajléktalan rókaidomár magát ajánlotta... Őszinteségemet veheti annak jeléül, hogy hiába mondtam el magának bizonyos információkat nem hiszem, hogy képes lenne vele ártani nekem vagy az országomnak. De veheti a tiszteletem jeléül is, ez magán múlik. De ha már a témánál vagyunk miszter lélekmágus, milyen varázslatos hókusz-pókusszal tudna engem helyre hozni?
👍: 0 ⏩: 1
Elég alulinformáltak, gondolta magában Nathan, majd felvonta a szemöldökét.
- Hajléktalan rókaido--- Oh. - Mondta, s az arca kicsit elhomályosodott, amikor rájött, kiről is beszél a férfi. Elég merész dolog volt egy kancellárt hajléktalannak emlegetni, de persze Nathan is meglepődött, amikor évek után újra találkozott az idősebbik Karathustra fiúval. Köhintett egyet.
- Értem. Ezek szerint ajánlással jött hozzám. Ez esetben vagy nagyon elvakult az említett egyén véleményével kapcsolatban, amit így belegondolva kétlek... Vagy egyszerűen ennyire elkeseredett. - gondolkodott hangosan. - Vagy az illető csak viccelődött önnel, de... Amiatt nem kell aggódnia, hogy ártanék az országának. Túl kevés vagyok én ehhez. De visszatérve, hókusz-pókuszról szó sincs - mosolyodott el Nathan, majd felemelte egy ujját. - A lélekmágusok, ahogy a nevük is mutatja, a lelkeket használják varázslásra, legyen az a sajátjuk, vagy másoké. Az ön esetében pedig egy igen kiemelkedő formáját kell alkalmaznom a lélekmágiának. Ez pedig a lélekutazás. - Nathan lassan Pegasus mellkasának emelte mutatóujját. Olykor szeretett kicsit drámai lenni. - Le kell merülnünk a lelke mélyére, Brumhart uram, hogy megoldást találjunk a problémájára.
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus próbálta nem mutatni jelét annak, hogy a mágus fején találta a szöget az elkeseredett résszel... Majd egészen meglepődött a mágus felvetésére. - A lelkembe? Nekem van olyan is?! - lepődött meg még jobban. - Várjunk... hogy érti, hogy lemerülünk? Hogy tudok én bemenni a saját "lelkembe"... és hogy tud maga?! Mi kell hozzá?! ANNYI A KÉRDÉSEM!!!! - kiáltott fel dühösen a drow majd lassan megnyugodott.
(ó Peggy ha tudnád mi vár rád XD )
👍: 0 ⏩: 1
- Meglepően hangozhat, de még egy démonnak is van lelke, amiben el lehet merülni. Higgye el, már próbáltam. - mosolygott töretlenül. Nem lepődött meg a kérdéseken, általában özönlenek a hasonló kétkedések, amikor a lélekmágiáról beszél. - Egyelőre elég annyit tudnia, hogy a lélekutazáshoz szüksége van egy vezetőre, aki minden esetben a lélekmágus maga. A mi mágiaformánk arra született és azért fejlődött, hogy képes legyen kommunikálni a lelkekkel olyan szinten, ami az átlag embernek szinte elképzelhetetlen. Ha kíváncsi a részletekre, akkor javaslom, hogy foglaljon helyet, vagy keressünk egy nyugodt helyet, ahol senki nem háborgatja. A lélekutazás szabályait egyébként is el kell mondanom önnek, mindenek előtt.
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus miután lenyugodott nagy levegőt vett. Már a mantrába való eljutás önmagában felkavaró és zavarba ejtő volt neki... és most a saját lelkébe készül menni! - Fuh... oké, tudok egy helyet. - a drow elvezette a mágust nagy lila, sárkánymintás sátrához. (érdekes mód még az orvosi sátornál is nagyobb volt... de valszeg a drow egójának több hely kell...) Miután a lehető legészrevétlenebb módon eljutottak a sátorig Pegasus behúzta a sátor bejáratát és leült a föld mintha épp a mantrába készülne. - Jól van, jól van. Gondolom ez nem csak sima meditáció lesz, igazam van? - nézett kérdőn a mágusra.
👍: 0 ⏩: 1
Nathan nem fűzött megjegyzést a sátor kinézetéhez, így legalább mindig meg fogja ismerni a drow lakhelyét. Bent a sátorban leült a földre Pegasussal szembe.
- Valóban nem, bár, ha meditált már korábban, akkor az érzés hasonló lesz. Amikor egy személy lelkébe utazunk, akkor gyakran olyan dolgokra is fényt deríthetünk, amiről az illető sem tud. A lélek őszinte, de értelmezni olykor nehezebb a jeleit. És könnyen el is lehet veszni benne. Éppen ezért van szüksége egy vezetőre, egy lélekmágusra, aki meg tudja mutatni a kiutat. Mivel ön a saját lelkébe merül el, sérüléseket nem fog szerezni a teste, történjék bármi. A mágiám megakadályozza ezt, hiszen, ha bármi történne a lélek hordozójával, akkor a lélekmágus is odavész. Mondjuk úgy, hogy egy természetes védelmi mechanizmust fejlesztett ki a lelkem a születésemkor, ami ezt elősegíti - egy pillanatra szünetet tartott. - A mi mágiaformánk erre alakult ki, kicsit másmilyen alapokkal rendelkezik, mint az elementális, vagy egyéb mágusoké, éppen ezért nem is tanulhatja meg bárki. - Ismét szünetet tartott, várta a drow kérdéseit.
👍: 0 ⏩: 1
- Értem... - mondta egy kis hümmögés után Pegasus. Figyelmesen hallgatta végig a mágus mondandóját... információgyűjtésre mindig szükség van. - Néhány dologra kíváncsi lennék még... utána kezdhetjük. Először is, ha nekem nem is magának baja eshet? Másodszor milyen lesz a lelkem? Mármint mire számítsak? És végül... bízhatok a maga orvosi titoktartásában? Mert megvan az esély rá, hogy látunk valamit amit másnak nem kellene... - nézett komolyan a drow.
👍: 0 ⏩: 1
- A fölösleges részletekkel ne törődjön - mosolygott Nathan. - A lényeg, hogy önt semmiféle bántódás nem érheti. Ami a lélek kinézetét illeti, azt csak ön tudhatja, senki más. A lélek gyakran táplálkozik emlékekből, elképzelésekből, álmokból, hiszen összeköttetésben áll az elmével. Olykor ismerős tájakat mutat, máskor teljesen ismeretlent. Ráadásul képlékeny is, így út közben is változhat, akár a saját reakcióinak megfelelően. Olykor vihar dúl a lelkekben, máskor az egész egy üres mező... mindenkinek más. - Elkezdte kigombolni az alkarját fedő kesztyűket. - A titoktartás természetes. Ami odabent történik, az csakis önre tartozik, ezért, hacsak nem kér meg rá, hogy szivárogtassak ki részleteket, nem teszem meg.
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus kicsit megnyugodott. Még mindig nem tetszett a saját lelkébe való utazásnak a gondolata, de úgy érezte lelki vezetőjében bízhat. - Rendben van... készen állok. - mondta majd lehunyta a szemét és megpróbálta ellazítani magát mintha meditálna. - Ööö akkor most nyit fog valami kaput ahol be kell lépnem? Vagy meditáljak addig amíg a lelkemben nem vagyunk?
👍: 0 ⏩: 1
Nathan halkan felnevetett.
- Máris mondom, mit kell tennie - kesztyűit lehúzta, felfedve a bal karján cikázó villámokat, valamint a jobb karján futó, pikkelyeket formáló tetoválást. Kezeit a saját mellkasa elé helyezte. - Képzeljen maga elé egy helyet, ami megnyugtatja, valamit, amit jól ismer. Egy olyan helyet, amit a legkönnyebb felidéznie. Ez lesz a belépési pontunk a lelkébe, egy biztonságos pont, ahol semmi baj nem érheti önt, és, ahova visszatérhetünk, ha rosszra fordulnak a dolgok. - Kezei enyhén fényleni kezdtek, jobb karját Pegasus mellkasa felé emelte. - Amint készen áll, indulunk.
👍: 0 ⏩: 1
Pegasus lehunyta a szemeit és minden erejével próbált koncentrálni. "Biztos pont? Egy hely amit jól ismerek... A birtokom a Skuld-on? Nem, olyan kell ahol baj nem érhet... ahol nincsen semmi baj." A nagy gondolkodása közben hirtelen egy ismerős hideg fuvallat csapta meg az arcát. Egy ismerős kis szellő ami mindig magával hordja egy országnyi hó és jég súlyát. Pegasus mikor kinyitotta szemeit azon nyomban leesett az álla. Mert már mindketten a Jáde templom kertjében ültek. A hatalmas épület és az azt körülvevő fal a zöld szebbnél szebb árnyalataiban pompáztak, a kert egészen hihetetlen volt ahhoz képest, hogy a fagy országában van. Zöld fű, gyümölcsfák, egy kis tó amiben nagy bajszos halak úsztak, a kóbor szélcsengők játéka csak még hangulatosabbá tették a helyet. És egy cseppet sem volt hideg a hely. Pont megfelelő volt, nem olyan meleg mint a szigeten. Az egészet egy szóval lehetett a legjobban jellemezni... békés.
👍: 0 ⏩: 1
| Next =>